2014/09/23

A tudományos gondolkodás alkalmazása mindennapjainkban

A tudományos gondolkodás a felvilágosodás óta meghatározó ereje a társadalmunknak,  mely átalakította, legtöbbször  pozitív irányba, mindennapi életünket.
Az ember mióta eszét tudja, és valószínűleg sokkal előtte, mintakereső, modell-alkotó.  És, annak köszönhetően, hogy a pozitív tévedés kisebb kárral jár, hiszékeny, mint B:F.Skinner galambja

Galamb és Sas

Elhatároljuk egymástól a valóság részeit, elkülönítve a szirti sast és az babonás galambot
Galamb és Sas

Felépítünk magunkban egy mintát arra, hogy az a rész, amely érdekes vagy veszélyes számunkra, hogyan fog változni, mert fontos, mint amikor elmész nyaralni és egész héten esik.
Modellezzük magunkban a részek kapcsolódását, végső soron milyen lesz a világ körülöttünk a jövőben.
Érzékszerveink és feldolgozóképességünk lassúsága miatt mi mindannyian a múltban élünk, de pár másodperces tudatos reflexeink ellenére tudunk pingpongozni.

A modell tehát része az életünknek. Életbemaradásunk függ tőle. 
És legtöbb esetben modellünk hibás, a jóslataik azonban elegendően pontosak az élethez.
Fizikai modelljeink szerint ha meglökünk egy tárgyat, megáll ...
Mivel megtapasztaltuk, hogy nem bízhatunk agyunkban, trükkökhöz fordulunk :
mérünk, cáfolunk, megbízhatóságot vizsgálunk.
A mérés és módszere a megfigyelt bizonytalan jelenségekből megbízhatót farag.
Segítségével átvisszük a jelenséget a képzeletünk királyához, a matematikához.


Hipotéziseket állítunk fel, és megpróbáljuk cáfolni őket. 
A mérhetőségre és a cáfolásra való törekvés a lényegi elem a tudományban.
A tudomány a HOGYAN-okra keresi a választ ezzel a módszerével.
Mindennap alkalmazzuk őket, kísérletezőek vagyunk.
Keverhetjük a szilvás gombócot csemege uborkával, remélve hogy finom lesz, azt kiderülhet, hogy mégse.
Kettős vak tesztben, elrejtjük az minket befolyásoló információt - hogy megtudjuk a valóságot.
Meg akarjuk tudni melyik a legfinomabb kóla vagy sör ? Itt kettős vak teszthez folyamodhatunk:
töltessük valakivel azonos pohárba őket, persze jegyezze fel melyikbe mi van, majd mondjuk meg melyik finomabb. Ha spórolni akarunk, akkor ezután már ár-érték arányt is számolhatunk.
Én elvégeztem ezt kólával, kiderítve hogy az olcsó kóla bizonyos fajtája közel van ízben a drágábbéhoz.

Fontos a következtetéseink a megbízhatósága, a valószínűsége, amelyben soha nem hagyatkozhatunk intuíciónkra, mert becsap minket ...
Ha ugyanis valami ami amúgy 100 emberből 5 beteg, és van egy tesztünk
ami 100 betegről 80 esetben kimutatja a betegséget, de 100 egészséges közül 5-ben hibásan mutat,
akkor 100 pozitív tesztünk jelent 45 tényleges betegséget, miközben ha negatív tesztünk az 98%-ban igaz.
Ritka jelenségeknél tehát a cáfolás könnyebb mint az igazolás.
És persze, minél több minden támasztja alá ellenben elgondolásunkat, annál nehezebb cáfolni.

Nagyon sok esetben a tudomány csak a korlátait fedi fel egy régi elméletnek, amit sok-ezer kísérlet támaszt alá.  És így megszületnek elméleteink a körülöttünk levő világról, amelyeket mindennap ellenőrzünk.
Mindennap, amikor telefonunkban a GPS-t használjuk, a relativitás-elmélet eredményességét látjuk.

A tudomány módszerének lényege, a mérés, a cáfolás, a kölcsönös ellenőrzés, üzleti életünkbe is beszivárgott, mert megbízhatóbb eredményeket ad olyankor is, amikor az adat bizonytalan vagy szubjektív.
Értelmezzük ekkor mutatóink, pro báljuk számszerűsíteni, hogy mit akar ügyfelünk, megmérjük hol tartunk, majd meghatározzuk hogyan tudunk jobbat adni a jövőben, állandóan ellenőrzés alatt tartva folyamatainkat.
Minden, aminek hatása van az életben, a hatás megvizsgálható, hogy mitől függ, kapcsolatok létrehozhatóak.

Ugyanakkor szeretnénk mindig boldogok lenni, jobb ha megismerkedünk tehát azzal, amitől ez leginkább függ, az agyunkkal - megismerjük vágyaink és félelmeink, szembenézünk őseink örökségével .
Ez az egy életünk van, ami biztos, tehát éljük úgy, hogy számítsunk a valóság változásaira,
használjuk az eszünk az átverések ellen, használjuk tudás-eszközeinket a hibáink kiküszöbölésére
és legyen elég tudásunk ahhoz, hogy igazán segíteni tudjunk.

2014/04/15

Tükröm, tükröm, mond meg nékem

Az valóság megismerés-módszerének alkalmazása egy tükörre

Felvetődött bennem hogy a tudományos módszert egy olyan körülményre alkalmazzam, amely közismert, és mégis elegendő kihívással bír. A következő kijelentés igazságát fogom vizsgálni :

A tükör amely egy sima üveglap és rávitt egy fémrétegből áll tökéletesen visszaadja (visszatükrözi) a környezetét, segítségével látni tudom azt ami a szemem elől rejtve van, pl. a hátam mögött

A megfigyelés

A kijelentést természetesen vizsgálhatom egyszerű megfigyeléssel, megnézem mi van a egy adott irányban, hátat fordítok, majd megnézem mit látok a tükörben.
Ezzel  megfigyeléssel egy gond van : ha előtte láttam mi van a hátam mögött, akkor lehet hogy a képzeletem segítségével becsapom magam és odaképzelem a tükör helyére. 
Lehet, tehát, hogy a tükör nem tükröz, csak előidéz bennem egy behelyettesítési folyamatot  

A vak kísérlet 

Ahhoz, hogy ezt kizárjam, egy vak kísérletre van szükségem, megfordíthatom a sorrendet, és először a tükörben nézem meg, leírom mit látok, majd ellenőrzöm hogy a hátam mögött valóban az van-e.
A módszer ekkor további finomításra szorul, mert egy szabad leírás pontosságát utólag ellenőrizni nehéz, lehet hogy a leírás többértelmű, fuzzy, mint ahogy azt az asztrológiai leírásokban is alkalmazzák, utólag sok-mindent beleérthetek .... főleg, ha motivációm van arra hogy elhiggyem hogy a tükör tükröz, és hogy kizárjam a kognitív disszonanciát .

A kettős vak kísérlet 

Tehát a leírás minél pontosabb kell legyen, elhelyezhet valaki más egyértelműen megkülönböztethető tárgyakat az általam nem látott térben, és ezeket kell leírjam. 
A tárgyakat és a helyzetüket megszámozva egy számsorozatot kapok, és ő is az elhelyezést egy számsorozat alapján csinálja, a fenti kijelentés tehát végső soron visszavezethető két számsorozat korrelációjára .
Ugyanakkor, ha ezeket a tárgyakat el is mozgathatja vagy kicserélheti, akkor az ö őszinteségére vagyok bízva, tehát valahogy meg kell bizonyosodnom róla, hogy az elhelyezés után és az ellenőrzés előtt nem tudja kicserélni, elmozdítani, mindaddig amíg le nem ellenőriztük mindketten azt, hogy a jóslatom helyes volt. 

Az oksági vizsgálat 

Bebizonyosodott tehát hogy a tükörben valóban azt látom ami a tükör előtt van ...
A következő lépcsőfok a tudományban ilyenkor a 'miért' illetőleg, hogy pontos legyek a "hogyan" kérdés. Tehát hogy látom a tükörben azt amit látok ?
Először is, természetesen a látás természetéről kell vizsgálódnom. Sötétben nem látok, ellenben ha fényforrást irányítok a tárgyra, akkor látom. Tehát a látás fő eleme a tárgyról visszaverődő fény.
Ha egy irányított fényforrással (lézerrel ) megvizsgálom a tükröt, azt tapasztalom, hogy a ráeső fény a beesési szöggel szimmetrikus szögben verődik vissza. Ez megmagyarázza, miért látom tehát a tükörben a tükör előtt levő tárgyakat .

Virtuális valóságok

Most leülhetek egyet játszani :) ... hoppá - a játékom egy virtuális világot szimulál, amelyben a karakterem tud mozogni, fordulni ... és igen, ebben a világban is lehetséges tükör, van is benne !!
Lehetséges hogy ez a valóság is mindössze virtuális, valahol egy másik világ "számítógépén" ?
Lehetséges, de mindaddig, míg ebből a valóságból nem tudok kilépni, a fizikai törvényeit nem tudom megszegni, átírni, és mindezek rám hatással vannak, úgy kell vennem, hogy ez legalábbis számomra valós. És a tükröm tulajdonsága, hogy tükrözi a világot nagyon hasznos, hogy betekintést nyerjek olyan helyekre ahová nem látnék ...