Az ember mióta eszét tudja, és valószínűleg sokkal előtte, mintakereső, modell-alkotó. És, annak köszönhetően, hogy a pozitív tévedés kisebb kárral jár, hiszékeny, mint B:F.Skinner galambja
Elhatároljuk egymástól a valóság részeit, elkülönítve a szirti sast és az babonás galambot
Felépítünk magunkban egy mintát arra, hogy az a rész, amely érdekes vagy veszélyes számunkra, hogyan fog változni, mert fontos, mint amikor elmész nyaralni és egész héten esik.
Modellezzük magunkban a részek kapcsolódását, végső soron milyen lesz a világ körülöttünk a jövőben.
Érzékszerveink és feldolgozóképességünk lassúsága miatt mi mindannyian a múltban élünk, de pár másodperces tudatos reflexeink ellenére tudunk pingpongozni.
A modell tehát része az életünknek. Életbemaradásunk függ tőle.
És legtöbb esetben modellünk hibás, a jóslataik azonban elegendően pontosak az élethez.
Fizikai modelljeink szerint ha meglökünk egy tárgyat, megáll ...
Mivel megtapasztaltuk, hogy nem bízhatunk agyunkban, trükkökhöz fordulunk :
mérünk, cáfolunk, megbízhatóságot vizsgálunk.
A mérés és módszere a megfigyelt bizonytalan jelenségekből megbízhatót farag.
Segítségével átvisszük a jelenséget a képzeletünk királyához, a matematikához.
Hipotéziseket állítunk fel, és megpróbáljuk cáfolni őket.
A mérhetőségre és a cáfolásra való törekvés a lényegi elem a tudományban.
A tudomány a HOGYAN-okra keresi a választ ezzel a módszerével.
Mindennap alkalmazzuk őket, kísérletezőek vagyunk.
Keverhetjük a szilvás gombócot csemege uborkával, remélve hogy finom lesz, azt kiderülhet, hogy mégse.
Kettős vak tesztben, elrejtjük az minket befolyásoló információt - hogy megtudjuk a valóságot.
Meg akarjuk tudni melyik a legfinomabb kóla vagy sör ? Itt kettős vak teszthez folyamodhatunk:
töltessük valakivel azonos pohárba őket, persze jegyezze fel melyikbe mi van, majd mondjuk meg melyik finomabb. Ha spórolni akarunk, akkor ezután már ár-érték arányt is számolhatunk.
Én elvégeztem ezt kólával, kiderítve hogy az olcsó kóla bizonyos fajtája közel van ízben a drágábbéhoz.
Fontos a következtetéseink a megbízhatósága, a valószínűsége, amelyben soha nem hagyatkozhatunk intuíciónkra, mert becsap minket ...
Ha ugyanis valami ami amúgy 100 emberből 5 beteg, és van egy tesztünk
ami 100 betegről 80 esetben kimutatja a betegséget, de 100 egészséges közül 5-ben hibásan mutat,
akkor 100 pozitív tesztünk jelent 45 tényleges betegséget, miközben ha negatív tesztünk az 98%-ban igaz.
Ritka jelenségeknél tehát a cáfolás könnyebb mint az igazolás.
És persze, minél több minden támasztja alá ellenben elgondolásunkat, annál nehezebb cáfolni.
Nagyon sok esetben a tudomány csak a korlátait fedi fel egy régi elméletnek, amit sok-ezer kísérlet támaszt alá. És így megszületnek elméleteink a körülöttünk levő világról, amelyeket mindennap ellenőrzünk.
Mindennap, amikor telefonunkban a GPS-t használjuk, a relativitás-elmélet eredményességét látjuk.
A tudomány módszerének lényege, a mérés, a cáfolás, a kölcsönös ellenőrzés, üzleti életünkbe is beszivárgott, mert megbízhatóbb eredményeket ad olyankor is, amikor az adat bizonytalan vagy szubjektív.
Értelmezzük ekkor mutatóink, pro báljuk számszerűsíteni, hogy mit akar ügyfelünk, megmérjük hol tartunk, majd meghatározzuk hogyan tudunk jobbat adni a jövőben, állandóan ellenőrzés alatt tartva folyamatainkat.
Minden, aminek hatása van az életben, a hatás megvizsgálható, hogy mitől függ, kapcsolatok létrehozhatóak.
Ugyanakkor szeretnénk mindig boldogok lenni, jobb ha megismerkedünk tehát azzal, amitől ez leginkább függ, az agyunkkal - megismerjük vágyaink és félelmeink, szembenézünk őseink örökségével .
Ez az egy életünk van, ami biztos, tehát éljük úgy, hogy számítsunk a valóság változásaira,
használjuk az eszünk az átverések ellen, használjuk tudás-eszközeinket a hibáink kiküszöbölésére
és legyen elég tudásunk ahhoz, hogy igazán segíteni tudjunk.
