Miről szól a pszichológia?

Kezdjük talán azzal, hogy meghatározzuk mi is a pszichológia. 

A magyar pszichológia társaság meghatározása szerint 

a pszichológia (az ógörög ψυχή [pszükhé] „lélek” és λογία [logía] „tudomány” szavakból áll) jelentése = lélektan: az emberi gondolkodással (mentális folyamatok) és viselkedéssel, a lelki jelenségek mibenlétével, felépítésével, működésével, fejlődésével, zavaraival foglalkozó tudomány. (...) A pszichológia irányzatainak jellemzője, hogy empirikus módszerrel dolgozik, több más tudomány fogalmaiból, elméleteiből és kérdésfeltevéseiből merít. A pszichológia, mint tudomány a XIX. század végén jelent meg.

Főbb területei:

az általános pszichológia

amely a pszichológia általános elméleteivel foglalkozik, témái közt megtalálható minden ami az un. emberi lélekkel és a tudattal kapcsolatos és ez adja az emberi elme és lélek működéséről meglevő tudásunk összességét.

 A lélek szót itt és ezek után mindig kizárólag átvitt értelemben használjuk. Azaz a lélek szó köznyelvi használatában ami az emberi gondolkodás és viselkedés egy összetett leképzése, nem pedig egy természetfeletti, testen kívül létező entitást, ami az egyén halála után is tovább létezik és túléli azt, és egy a fizikaitól független térben "él" tovább. 

Ez utóbbi ugyanis a legnagyobb valószínűséggel nem létezik. Legalábbis erre mutat az összes erre vonatkozó bizonyíték. 

a szociálpszichológia

Az egyén és a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozik. Alkalmazási területei főként a nagy vagy alapvető szociális kérdések megválaszolásában lehetségesek valamint az un. szociális problémák megoldásában kapnak fontos szerepet.

a személyiségpszichológia

a személyiség felépítésével, működésével, fejlődésével foglalkozik. Fő témája annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mi, mely tulajdonságok alapján tehetünk különbséget az emberek között. Alkalmazási területei a munka környezet (emberi erőforrás), katonai alkalmazások, de önmegismerés és önfejlesztés területein is hasznosak. A személyiségpszichológia eszközei és elméletei főleg a terápiás kezelésekben hasznosak. A jelenleg legjobb és tudományosan megalapozottabb személyiségteszt a Big Five (szó szerint: a nagy öt, magyar megfelelője: az Ötfaktoros Személyiségmodell) teszt. Ezekről többet később. Egy rövid leírás a legtöbbet használt személyiségtesztekről itt olvasható.

valamint a fejlődéspszichológia 

ami azokkal az általános testi, értelmi, érzelmi, társas és személyiségbeli változásokkal foglalkozik, amelyeken az emberek koruk előrehaladtával mennek keresztül, a fogantatástól az élet alkonyáig. Ez magába foglalja a különböző képességek (beszéd, mozgáskoordináció, kognitív képességek, stb.) fejlődését valamint hanyatlását is. 

De mivel a lélek tudományáról van szó ezért nem csak fiziológiai szempontból elemzi az emberi fejlődés ezen szakaszait hanem érzelmi és kognitív (mentális) szempontból is. Ez röviden annyit tesz, hogy a különböző életszakaszokban nemcsak a fizikai változásokat hanem a képességbeli változásokat is följegyezzük és megfigyeljük, majd ugyanezt megismételjük az érzelmi és érzelem kezelési képességekkel és adottságokkal is. 

 Mindez egyszerűnek hangzik, de az emberek ennél sokkal összetettebbek, sóhajthat fel az olvasó. Ezt természetesen a pszichológusok tudják a legjobban. Ezért a pszichológia nemcsak ebben a formában létezik. Vannak összetett úgynevezett interdiszciplináris szakterületek amelyek több különféle szakterület tudását próbálják meg összefogni egy-egy átfogó elméletbe amit majd az ügyfeleik (az emberek akik a pszichológushoz fordulnak segítségért) javára tudnak felhasználni. 

Mi a különbség a pszichológia tudománya és a pszichiátria közt?

A pszichiátria szóval a különböző mentális betegségek kezelését folytató állami intézményeket szoktuk nevezni. Az orvostudomány egy speciális ágáról van szó, amely az emberi elme megbetegedéseit kezeli különböző orvosi eljárások és gyógyszeres kezelések segítségével (elmegyógyászat). A pszichológia és a pszichiátria nem egymást kizáró kezelési módszerek, ha a megfelelő kombinációt alkalmazzuk, például egy depressziós páciens/ügyfél egyszerre részesülhet gyógyszeres kezelésben (antidepresszánsok) valamint terápiás kezelésben is (kognitív viselkedés terápia). Egyes tanulmányok szerint a kettő együttes alkalmazása hatékonyabb mint csak az egyik alkalmazása.

Mivel foglalkozik egy pszichiáter?

Egy pszichiáter elsősorban orvos, de ezen kívül rendelkezhet pszichológia szakképzése is, ebben az esetben mindkét terület eszközeit alkalmazni tudja a páciensei megsegítésére. De egy kizárólag pszichiátriai képesítéssel rendelkező szakember a különféle mentális megbetegedések kezelésére elsősorban orvosi módszereket alkalmaz. Ez többnyire gyógyszeres kezelést jelent. Napjainkban a pszichiátriában használt gyógyszerek rengeteg fejlesztés, és kutatásra alapozva vannak kifejlesztve valamint folyamatos vizsgálatoknak vannak kitéve, ezért biztonságosak és hatékonyak. Egyesek épp emiatt tartanak az ilyen gyógyszerektől, mert hatásuk annyira erőteljes és látványos. Az egyetlen dolog amit szem előtt kell tartani ilyen esetben az, hogy a gyógyszerek erőssége a betegség (és a szimptómák) súlyosságától függ. Minél súlyosabb egy mentális betegség, azaz minél súlyosabban a tünetei (mély depresszió, hallucinációk stb.) annál nehezebb a kezelés és a gyógyszeres beavatkozás szükségessége valamint a gyógyszerek adagolása illetve erőssége. Bizonyos gyógyszereket folyamatosan szedni kell mert hatásuk a szedés abbahagyása után nagyon gyorsan megszűnik, de ez hasonló a cukorbetegséghez amit ha valakinél megállapítanak, főleg felnőttkorban, akkor nagy valószínűséggel élete végéig kell majd megfelelő a gyógyszert szedje inzulinszintjének karbantartásra. Az orvosi, fiziológiai elmélet szerint bizonyos mentális betegségek mint pl. a skizofrénia vagy a depresszió fiziológiai eredetűek, azaz valamilyen vegyi egyensúly megbomlásáról van szó a páciens esetében amit egy másik neki megfelelő vegyület segítségével (a gyógyszer) helyre lehet állítani és így a betegség gyógyítható vagy legalábbis kezelhető lesz.

Miben tud segíteni egy pszichológus?

Nem minden tulajdonságunk változtatható meg, a népi bölcsesség ellenére hogy a határ a csillagos ég, a valóságban igen is vannak határaink, még a saját belső világunkban (a költőien lelkünknek) nevezett részünkben sincs másként. De mi az akkor amin változtathatunk és amivel kapcsolatosan egy pszichológushoz fordulhatunk.

Röviden:

• pánikbetegségek esetén
• fóbiák kezelésében léteznek hatékony pszichológiai kezelési módszerek (főleg a kognitív-viselkedés terápia az ami valódi segítséget és eredményeket tud felmutatni)
• szexuális diszjunkciók (pl. korai magömlés, frigiditás, stb.)
• kártékony érzelmi állapotaink irányításának megtanulása (pl. düh)
• depresszió (ismét az egyik leghatékonyabb módszer a kognitív-viselkedés terápia, amely bizonyos felmérések szerint ugyanolyan hatékony sőt hatékonyabb mint a gyógyszeres kezelés)
• szorongás
• kényszerbetegség(ek) vagy más néven obcesszív-kompulzív zavar
• poszttraumás stressz

A témával kapcsolatban egy nagyon jó, nem csak szakmabelieknek való ismeretterjesztő könyv Martin Seligman Amin változtathatsz ... és amin nem c. könyve.

Miben nem tud segíteni?

A közhiedelemmel ellentétben a pszichológus nem fogja megoldani a problémáidat. Erre kizárólag te vagy képes. Azaz minden egyén a saját problémáit képes megoldani. A pszichológus nem fog helyetted boldog lenni, nem fog melletted teremni amikor egy feszült helyzetben vagy és megnyugtatni. De tud segíteni neked kidolgozni egy neked megfelelő módszerre aminek segítségével te meg tudod nyugtatni magad amikor arra kerül sor. A másik népszerű téves elgondolás az, hogy majd a pszichológus megmondja mi a bajod. Épp ellenkezőleg. Először te kell megmond neki, hogy mi az ami szerinted gondot okoz, amivel te küzdesz, és melyek azok a dolgok amelyeket eddig próbáltál a probléma kezelésére. Ez után tud majd neked segíteni a neked legmegfelelőbb stratégiát kidolgozni az ilyen jellegű problémák kezelésére.

Hogyan és mikor döntsünk úgy hogy pszichológushoz menjünk vagy sem?

Ajánlott pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni ha több hete depresszió tüneteit érezzük. Egy rövid teszt pl. itt található. Ha úgy érezzük bizonyos helyzetekkel, pl. a stressz a munkahelyünkön vagy a családi környezetünkben kialakult konfliktusok, stb. már nem tudunk egyedül megbirkózni. Ha szeretnénk változtatni bizonyos un. rossz szokásainkon. Ha szeretnénk nagyobb/jobb önismeretre szert tenni. Valamint ha egyszerűen szeretnénk a problémáinkat megosztani valakivel aki nem csak meghallgat mint egy barát, hanem szakszerű tanácsot is tud adni ha szükségünk van rá.

A pszichológiai/pszichiátriai kezelés szakaszai

1. Diagnózis Az első lépés amit minden esetben meg kell csinálni a diagnózis, azaz a problémák azonosítása. Ezt a pszichológusok un. pszichológiai tesztek segítségével érik el. Ezek a tesztek általában pszichológiai elméletekre alapulnak, majd nagy számú célszemélyen való alkalmazás után javítva és továbbfejlesztve vannak. Ezeket alkalmazzák a klinikai diagnózis felállításakor. A tesztek általában nem egy-egy pszichológus eredménye hanem általában több (nemzetközi) szakember munkájának gyümölcse. A teszt(ek) kérdése(i)k az egyének gondolkodásbeli, érzelmi és viselkedésbeli jellegzetességeit mérik. A diagnózis az ezekre a kérdésekre adott válaszok beazonosítása után állítható fel.

2. Terápia A terápia egy célzott segítségnyújtás a mentális betegség(ek)ben szenvedő páciens gyógyulása elősegítése érdekében. Rengeteg terápiás módszer létezik. Egyes pszichológusok egyenesen azt állítják, hogy minden egyes páciens teljesen egyéni terápiát igényel. Ez persze túlzás, mert annak ellenére, hogy mindenki szereti azt magáról, hogy ő egy teljesen egyedi személy amilyent még soha nem hordott hátán a Föld, ennek ellenére rengeteg hasonlóság van köztünk és ez ebben az esetben nem egy rossz dolog, mert ha valamiben hasonlóak vagyunk és egy bizonyos terápia/kezelés az első esetben hat, akkor elég nagy a valószínűsége annak, hogy a mi esetünkben is hatni fog. A pszichiátriai kezelések esetében gyógyszeres kezelést is jelent. Pszichológiai kezelés, azaz terápia esetén nincs gyógyszeres kezelés, kivéve ha a terápiát vezető szakember egyben pszichiáter is.

3. Megelőzés A genetikai eredetű mentális betegségek esetében (mint például a skizofrénia vagy a depresszió) nem nagyon tudunk megelőzésről beszélni mert a betegség kialakulása nem kerülhető el teljesen (a legtöbb amit tehetünk ha már van okunk azt gondolni, hogy kialakulhat nálunk egy bizonyos betegség, mint például a családban előforduló mentális betegség, akkor már az első szimptómák megjelenése előtt kialakíthatunk bizonyos szokásokat amelyek hasznosak lesznek a betegség kialakulása után is), de a legtöbb un. lelki zavar megelőzhető is. Egy hatékony terápia eredménye nem a teljes felépülés mint például egy csonttörés esetében hanem a megelőzés. Vegyünk példának egy pánik betegségben szenvedő ügyfelet. Az ő esetében a terápia célja nem az, hogy mindaddig járjon terápiára amikor többé nem fog pánikot átélni vagy soha nem fog szorongást érezni abban a helyzetben ami addig a pánikrohamokat előidézte, hanem az, hogy az ügyfél megtanulja kezelni a reakcióit és, hogy amikor legközelebb kialakul a pánikot előidéző helyzet akkor ne tudjon eluralkodni rajta a pánik hanem megfelelően tudjon reagálni a helyzetre. Mindezek a lépések a kezelés végző szakembertől és természetesen az ügyféltől is függenek, tehát ha valaha úgy gondolod, hogy pszichológus vagy esetleg pszichiáter segítségére van szükséged, először mindenképpen beszéld meg a szükséges lépéseket a szakemberrel/orvosoddal.