Valóság és képzelgés

Vagyok aki vagyok

Életünk élmények sorozata: látunk, hallunk, tapintunk, ízlelünk, szaglunk, érzünk és gondolkodunk. Tudatunk komplexitása lévén képesek vagyunk ezen élményeket megfigyelni, sőt a tudatunk ön-tükröző. Mindezt mindannyian és állandóan tapasztaljuk. Ez adott alapot René Descartes-nak a híres mondásra "Cogito ergo sum", gondolkodom tehát vagyok. Ez az első axióma.

Léteznek-e más elmék? A szolipszizmus szerint nem :) Ez azonban könnyen vizsgálható : például adott egy matematikai feladat. Ha nem tudod megoldani - de más megoldja és a módszert nem mutatja meg, de behelyettesítéssel ellenőrizheted, akkor nyilván létezik a másik elme - aki tudja a megoldást.  Hasonló feladatra te nem tudod kiszámolni a megoldást - ö igen, tehát legalábbis gondolkodni tud. Mivel (elmédben) hozzád hasonlónak jelenik meg - nincs okod feltételezni hogy nem hasonló. 

Mi a Valóság ? Hogyan kapcsolódik ez az élménysorozat a valósághoz? Érzékeléseid összefüggő rendszert alkotnak, konzisztensek. Ez a minta-keresés alapvető képességünk.
Ez persze lehet egy szimuláció (mint a Mátrixban) - de amíg meg nem találod a kiutat számodra ez a valóság. Persze, könnyen meg tudsz győződni, hogy érzékszerveid nem megbízhatóak, nem tükrözik mindig a valóságot. Feltételeznünk kell hogy általában igen.
Ennek két fő oka van:

• A halál - tapasztalhatod hogy bizonyos esetben a hozzád hasonló egyedek megszűnnek gondolkodni és cselekedni. Egyesek hamarabb, mások később. Logikus (indukció) hogy ez veled is bekövetkezik majd - legalább is, hogy mások számára megszűnsz. Ez akkor is veszteség számukra, ha létezik "öröklét". Ezért fontos a valóság elemzése - hogy amennyire és ameddig lehet ez elkerüld.
• A szenvedés - tapasztalhatod, hogy a fájdalom, éhség, stb. bár bizonyos mértékben leküzdhető, kizárólag elméd segítségével nem szüntethető meg. Cselekedned kell, hatnod a valóságra.

A megismerés alap módszere

A valóság konzisztens, így van lehetőség a megismétlésre és a több csatornás elemzésre. 
Nem ismétlődik mindig teljesen ugyanaz, de az esetek hasonlóak, a minta felismerhető.
A több csatornás elemzés  lényege hogy érzékszerveidet összeveted. Megfigyeled hogy az elmozdulás általában zajt okoz, a dolgok érintése különbözik, stb. Ezt használod fel.

A megismételhetőség azért fontos mert ha nehezen megismételhető, akkor valószínűleg ritka jelenség.
A már megismert jelenségek felhasználásával további indirekt megfigyeléseket tudsz végezni.  

A megfigyelés lényege: a jelenség minél alaposabb és pontosabb megismerése. Egyik eszköze a mérés, melynek lényege a jelenség valamely tulajdonságának valamely ismert jelenséggel való összevetése.
Amennyiben a jelenség előidézhető, a feltételek számának csökkentésével és egyértelműsítésével, változtatásával eljutunk az irányított, céltudatos megfigyeléshez, amit kísérletnek hívunk.
Könnyen megismételhető és egyértelmű jelenségek segítségével igazolható hogy mások megfigyelőképessége a tiedhez hasonló (bár nyilván észrevehető egy szórás)
Ezért ismeretlen jelenségeknél felhasználható a mások megfigyelésének eredménye.

A tudományos módszer

A tudományos módszer lényege : Feltételezés (Állítás) - Kísérleti felállítás - Mérés - Elemzés - Cáfolat vagy igazolás - Elmélet - Következtetés /\ . A tudományoz módszerhez tartozik a "peer-review", azaz mások (olyanok, akik értenek hozzá) is átnézik munkádat, megpróbálnak benne hibákat találni - ezáltal kizárva azokat.
Lényeges része hogy felhasználja a matematikát, mint eszközt, mind a következtetés és elemzés céljára. A tudományos világ csak azokat az eredményeket fogadja el amit legalább két független labor megismételt, kizárva ezáltal a tévedéseket, csalásokat.
Lényeges összetevője az egyértelműség, a meghatározások.
A kettős vak kísérlet lényege hogy a kísérletvezető nem ismeri a keresett információt, ö csak mér, a kísérlet előkészítője pedig előzetesen rögzíti a várt eredményt, olyanképp hogy ne tudja megváltoztatni. Célja hogy ne történjen tudatos vagy önkétlen csalás.

Képzelet és álom

Nyilvánvaló van az élményvilágunknak egy olyan része, amely nem konzisztens, mások nem tapasztalják meg: ez az álom és a képzelet világa.  Viszonylag könnyen meg lehet tanulni tudatosan álmodni és fél-álomban képzelegni. Ezek a tapasztalatinkat mások (még) nem tudják alátámasztani. Ezek a tapasztalataink, ugyanolyan körülmények közt nem ismétlődnek meg.
Elménk tud ebben a nem-egyértelmű világban (művészet) is mozogni. Ez szépséget tud létrehozni. Mivel ezen élményhalmazunk nem konzisztens, mások számára (még) nem hozzáférhető, nehezen merhető, és önbecsapásra vagyunk hajlamosak, ezen "világ" ma még csak korlátosan ismerhető meg.
Nyilván ezek az érzések, élmények ennek ellenére valósak számunkra.
Bizonyos mértékig megoszthatóak - erre van a művészet (az érzések megosztásának módja)A képzelet és álom lényeges eszköz - önmagunk megismerésében.
A tudományban a képzelet (vagy akár az álom) fontos segéd-eszköz, ötleteket ad, de egy állítás igazságát a következményeinek mérése fogja igazolni vagy cáfolni.

Hogyan vizsgáljunk meg kijelentéseket ?

Végső soron az igazság eldöntése visszavezethető két számhalmaz egyezésére.
A megfigyelést minél egyértelművé és minél személytelenné kell tennünk. 
Példa: Tételezzük fel azt állítom hogy képes vagyok megtalálni a vasat a föld alatt. Nyilván egy kísérlet előkészítő elrejthet vasakat egy mezőn, leírva hogy hol vannak (ez egy számpársor). Aztán keresem őket, és megjelölöm hol vannak (egy másik számsor).
A hatékonyságomat így visszavezettem két számpár-halmaz egyezésére.
Ha mind megtalálom őket, ismételten, és soha nem tévedek (téves pozitív, ott mondom hogy van ahol nincs, vagy téves negatív, ott mondom hogy nincs ahol van) nyilván képes vagyok arra amit állítottam.
Ha csak egy részüket találom meg és van téves pozitív jelzésem, akkor a statisztika segít nekünk megválaszolni hogy a véletlen találgatásnál mennyivel vagyok jobb. Ha jobb is vagyok a véletlen találgatásnál - akkor is össze kell vetnünk hatékonyságban és árban módszeremet más hasonló módszerekkel.
Fontos hogy lehetőleg a keresés előtt ne találkozzam a kísérletet előkészítővel, nehogy valahogyan közölje velem a helyeket.
Fontos hogy legyen egy kísérletvezető aki ellenőriz engem és a kísérlet előkészítőt.

Ezek tehát az alapvető eszközök a képzelet és a valóság elhatárolására.